Mit jelent a 290 kW és a 70 kW az EPBD-ben?

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2. § 6. pontja szerint:

Az effektív névleges teljesítmény a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény, amely folyamatos működés során átadható, és megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek.

Ez tehát jellemzően a berendezés adattábláján vagy műszaki adatlapján szereplő hasznos fűtési vagy hűtési teljesítmény, kW-ban.

Például:

• kazán névleges hasznos hőteljesítménye;
• hőszivattyú névleges fűtési teljesítménye;
• folyadékhűtő névleges hűtési teljesítménye;
• VRF-rendszer névleges hűtési, illetve fűtési teljesítménye.

Egy 100 kW névleges fűtési teljesítményű hőszivattyú villamosenergia-felvétele például lehet csak 25-35 kW. A küszöbérték szempontjából azonban a 100 kW leadott hőteljesítményt kell figyelembe venni, nem a villamos felvételt.

Több kazán vagy hűtőgép esetén össze kell adni?

Amennyiben több hőtermelő ugyanannak a központi fűtési rendszernek a része, a névleges teljesítményüket össze kell számítani.

Példa

Egy irodaházban három, egyenként 100 kW-os kazán működik kaszkádkapcsolásban:

3 × 100 kW = 300 kW

A fűtési rendszer effektív névleges teljesítménye 300 kW, tehát meghaladja a 290 kW-os küszöböt.

Ugyanez igaz több hőszivattyúra, folyadékhűtőre vagy más, közös rendszert kiszolgáló hő-, illetve hűtőtermelőre.

A fűtési és hűtési teljesítményt össze kell adni?

A BACS-kötelezettségnél nem

Az Európai Bizottság EPBD-útmutatója egyértelműsíti, hogy a 13. cikk szerinti BACS-kötelezettségnél a fűtési és a hűtési teljesítményt külön kell vizsgálni.

A kötelezettség akkor áll fenn, ha:

• a fűtési rendszer teljesítménye önmagában meghaladja a küszöböt; vagy
• a hűtési rendszer teljesítménye önmagában meghaladja a küszöböt.

A fűtést és a hűtést tehát a BACS-küszöb vizsgálatakor nem kell összeadni.

Példa

Egy épületben:

• fűtési teljesítmény: 250 kW;
• hűtési teljesítmény: 100 kW.

Bár a kettő összege 350 kW, a 290 kW-os BACS-küszöb nem teljesül, mert sem a fűtés, sem a hűtés nem haladja meg külön a 290 kW-ot.

A 70 kW-os küszöböt viszont mindkét rendszer külön-külön meghaladja.

Fontos: az időszakos felülvizsgálatnál más a számítás

Az EPBD 23. cikke szerinti fűtési, szellőzési és légkondicionáló rendszerfelülvizsgálatoknál a hőtermelők és a hűtőtermelők teljesítményét össze kell adni.

Az előző példában:

250 kW fűtés + 100 kW hűtés = 350 kW

Ezért az épület a felülvizsgálati szabályok szerint már meghaladná a 290 kW-os küszöböt, miközben a BACS-kötelezettségnél egyik rendszer sem haladja meg külön a 290 kW-ot. A Bizottság útmutatója külön felhívja a figyelmet erre az eltérő számítási módra.

Mi számít bele?

A BACS-küszöb vizsgálatakor az épület energetikai működését szolgáló rendszereket kell figyelembe venni:

• helyiségfűtés;
• helyiséghűtés;
• kombinált fűtési és szellőzési rendszer;
• kombinált légkondicionáló és szellőzési rendszer.

Nem kell figyelembe venni azokat a teljesítményrészeket, amelyek nem az épület energetikai célú használatát szolgálják, például:

• ipari technológiai melegvíz;
• gyártástechnológiai hő;
• hűtőkamrák és élelmiszer-hűtés;
• ipari folyamatok hűtése.

Vegyes rendszer esetén csak az épület fűtését vagy hűtését szolgáló teljesítményrészt kellene figyelembe venni. A Bizottság példája szerint egy szállodai kazánnál elválasztható lehet a helyiségfűtést és használati meleg vizet szolgáló rész az ipari mosodát kiszolgáló teljesítménytől.