EPBD áttekintő

Az európai épületállomány jelentős része energetikailag korszerűtlen. Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós épületek körülbelül 85 százaléka 2000 előtt épült, és mintegy 75 százalékuk gyenge energetikai teljesítményű. Az éves energetikai felújítási arány ugyanakkor továbbra is körülbelül 1 százalék.

Az EPBD ezért nem kizárólag új hőszigetelési vagy épületgépészeti követelményeket vezet be. A szabályozás egyre nagyobb hangsúlyt helyez:

• a tényleges energiafelhasználás mérésére;
• az épület működésének folyamatos felügyeletére;
• az automatizált szabályozásra;
• a hibák és hatékonyságromlások felismerésére;
• az energiafogyasztási adatok dokumentálására;
• a megújuló energiaforrások integrációjára;
• az elektromobilitásra;
• a beltéri környezeti minőségre;
• az épületek teljes életciklusának környezeti hatására.

A cél nem pusztán az, hogy az épület tervezési számítások alapján energiahatékonynak minősüljön, hanem az is, hogy az üzemeltetés során mérhetően és ellenőrizhetően hatékonyan működjön.

Mit jelent a zero-emission épület?

A zero-emission épület nagyon magas energiahatékonyságú épület, amelynek alacsony az energiaigénye, és helyben nem okoz fosszilis tüzelőanyagból származó szén-dioxid-kibocsátást. A fennmaradó alacsony energiaigényt megújuló energiaforrásokból, hatékony távfűtésből vagy távhűtésből, illetve az irányelvben elfogadott más alacsony kibocsátású forrásból kell fedezni.

Az új épületeknél a zero-emission követelmény fokozatosan válik kötelezővé:

Az irányelv egyes különleges épületkategóriák esetében lehetőséget biztosít mentességekre vagy eltérő nemzeti kezelésre.

A meglévő nem lakóépületek felújítási pályája

A nem lakóépületekre az EPBD minimum energiahatékonysági követelmények, úgynevezett MEPS-rendszer kialakítását írja elő.

A tagállamoknak a saját nem lakóépület-állományuk alapján energiahatékonysági küszöbértékeket kell meghatározniuk. A 2030-as küszöböt úgy kell kialakítani, hogy az az állomány legrosszabbul teljesítő 16 százalékát, a 2033-as küszöböt pedig a legrosszabbul teljesítő 26 százalékát fedje le. Az ezeknél rosszabb energetikai teljesítményű épületeket a határidőig a meghatározott küszöb alá kell javítani.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden nem lakóépületet 2030-ig teljes körűen fel kell újítani. Elsőként a legrosszabbul teljesítő épületállomány kerül a szabályozás fókuszába. A konkrét energiaértékeket, megfelelési eljárásokat és mentességeket a tagállami szabályozásnak kell meghatároznia.

A lakóépület-állomány követelményei

A lakóépületeknél nem minden egyes épületre alkalmazott egységes minimumkövetelmény a fő szabály. A tagállamoknak olyan nemzeti felújítási pályát kell kialakítaniuk, amely a teljes lakóépület-állomány átlagos primerenergia-felhasználását a 2020-as értékhez képest:

• 2030-ra legalább 16 százalékkal;
• 2035-re legalább 20-22 százalékkal

csökkenti.

A csökkentés legalább 55 százalékát a legrosszabbul teljesítő 43 százaléknyi lakóépület felújításával kell elérni. A tagállamok ugyanakkor bizonyos szabadságot kapnak annak meghatározásában, hogy mely épületeket és milyen intézkedésekkel korszerűsítik.

Ezért pontatlan az az állítás, hogy 2050-ig minden egyes lakóépületnek azonos módon és azonos ütemezés szerint kellene elérnie a zero-emission szintet. A cél 2050-re a teljes épületállomány átalakítása, amelyhez állományalapú nemzeti felújítási pályák vezetnek.

Épületautomatizálás és BACS-követelmények

Az EPBD egyik legfontosabb műszaki területe az épületautomatizálási és szabályozási rendszerek, vagyis a BACS-rendszerek alkalmazása.

A követelmények azokra a nem lakóépületekre vonatkoznak, amelyek fűtési, légkondicionáló, kombinált fűtési és szellőzési, vagy kombinált légkondicionáló és szellőzési rendszerének effektív névleges teljesítménye meghaladja a meghatározott küszöbértéket.

A fő határidők:

A kötelezettségek alkalmazásánál figyelembe kell venni a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságot.

A 290 és 70 kW-os küszöb nem az épület villamos csatlakozási teljesítményét és nem a világítás beépített teljesítményét jelenti. A fűtési és hűtési rendszerek releváns effektív névleges teljesítményét kell vizsgálni, a fűtési és a hűtési oldalt szükség szerint külön értékelve.

Mit kell tudnia egy BACS-rendszernek?

Az EPBD nem konkrét gyártót vagy kommunikációs protokollt ír elő. A rendszer szükséges funkcionális képességeit határozza meg.

Az épületautomatizálási és szabályozási rendszernek alkalmasnak kell lennie:

1. az energiafelhasználás folyamatos nyomon követésére, naplózására és elemzésére;
2. az energiafelhasználás és a működési beállítások módosításának támogatására;
3. az épület energiahatékonyságának összehasonlító értékelésére;
4. a műszaki rendszerek hatékonyságromlásának felismerésére;
5. az üzemeltetők tájékoztatására a javítási lehetőségekről;
6. a kapcsolódó műszaki rendszerekkel történő kommunikációra;
7. különböző gyártók és technológiák közötti interoperábilis működésre;
8. az érintett épületeknél a beltéri környezeti minőség folyamatos figyelésére.

Egy egyszerű központi kezelőfelület vagy látványos grafikai megjelenítés önmagában nem bizonyítja az EPBD szerinti funkcionális megfelelőséget. A rendszernek tényleges mérési, elemzési, hibafelismerési, kommunikációs és beavatkozási képességekkel kell rendelkeznie.

Beltéri környezeti minőség

Az átdolgozott EPBD nagyobb figyelmet fordít arra, hogy az energiahatékonysági intézkedések ne rontsák az épület használóinak komfortját, egészségét és munkakörülményeit.

Az érintett nem lakóépületek BACS-rendszereinél 2026. május 29-től megjelenik a beltéri környezeti minőség folyamatos megfigyelésének követelménye. A Bizottság végrehajtási útmutatója lehetséges paraméterként említi többek között a beltéri hőmérsékletet, a relatív páratartalmat, a szén-dioxid-koncentrációt és indokolt esetben a finomrészecske-koncentrációt. A konkrét mérési kör az épület funkciójától és a nemzeti végrehajtási szabályoktól függ.

A cél nem kizárólag az adatok kijelzése. A mérési eredményeknek támogatniuk kell a megfelelő szellőzést, a komfort fenntartását, a hibák felismerését és az épület energiahatékony működését.

Energetikai tanúsítványok és felújítási útlevelek

Az EPBD egységesebb és összehasonlíthatóbb energetikai tanúsítási rendszert kíván létrehozni.

A főszabály szerint az energetikai osztályokat zárt A-G skálán kell meghatározni:

• az A osztály a zero-emission épületekhez kapcsolódik;
• a G osztály a nemzeti épületállomány legrosszabbul teljesítő részét jelöli.

A tagállamok bizonyos feltételek mellett A0 vagy A+ kategóriát is alkalmazhatnak. A tanúsítványnak az energiahatékonysági mutatók mellett korszerűsítési ajánlásokat és releváns összehasonlítási értékeket is tartalmaznia kell.

Az irányelv emellett felújítási útlevélrendszer kialakítását is előírja. A felújítási útlevél egy több lépcsőben végrehajtható, hosszú távú korszerűsítési tervet adhat az épülettulajdonos számára, és segíthet elkerülni az egymással ellentétes vagy később újra elvégzendő beruházásokat.

Napenergia és megújuló energiaforrások

Az EPBD fokozatos napenergia-hasznosítási követelményeket vezet be, amennyiben azok műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósíthatók.

Az első jelentős határidő 2026. december 31., amely a 250 négyzetméternél nagyobb új középületeket és nem lakóépületeket érinti. A követelmények ezt követően fokozatosan kiterjednek egyes meglévő középületekre, jelentős felújításon áteső nem lakóépületekre, új lakóépületekre és épületekhez kapcsolódó fedett parkolókra.

A pontos kötelezettség az épület típusától, alapterületétől, a beruházás jellegétől és a nemzeti végrehajtási szabályoktól függ.

Elektromobilitás

Az irányelv az elektromos járművek töltéséhez szükséges infrastruktúrát és a kerékpártárolást is az épületek korszerűsítésének részévé teszi.

A követelmények magukban foglalhatják:

• elektromos töltőpontok telepítését;
• előkábelezést vagy kábelcsatornák kialakítását;
• intelligens töltés támogatását;
• indokolt esetben kétirányú töltés lehetőségét;
• megfelelő számú kerékpárparkoló kialakítását.

A pontos követelmények az épület lakó- vagy nem lakófunkciójától, a parkolóhelyek számától, valamint attól függnek, hogy új építésről vagy jelentős felújításról van-e szó.

Fosszilis tüzelőanyagok és fűtési rendszerek

2025. január 1-jétől meg kellett szüntetni az új, önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítéséhez nyújtott pénzügyi ösztönzőket, a szabályozásban meghatározott korlátozott kivételekkel. Ez nem azonos a fosszilis kazánok azonnali, általános uniós betiltásával.

A tagállami épületfelújítási terveknek ugyanakkor olyan politikákat és intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok fűtési és hűtési célú használatának fokozatos megszüntetését támogatják. A fosszilis kazánok kivezetésének uniós szinten jelzett indikatív céldátuma 2040.

Nemzeti épületfelújítási tervek

Minden tagállamnak nemzeti épületfelújítási tervet kell készítenie, amely bemutatja:

• a nemzeti épületállomány jelenlegi állapotát;
• a 2030-as, 2040-es és 2050-es célokat;
• a felújítási ütemet;
• a finanszírozási és támogatási eszközöket;
• az energiaszegénység kezelését;
• a műszaki, szabályozási és munkaerőpiaci intézkedéseket;
• a fosszilis fűtési rendszerek kivezetésének tervezett lépéseit.

A tervezetek benyújtási határideje 2025. december 31. volt, a végleges nemzeti épületfelújítási terveket pedig 2026. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

Mit jelent az EPBD az épülettulajdonosok számára?

Az EPBD nem egyetlen termék telepítéséről és nem kizárólag egy energetikai tanúsítvány megszerzéséről szól.

A felkészülés első lépése egy dokumentált műszaki állapotfelmérés, amelynek legalább az alábbiakat kell tisztáznia:

1. az épület rendeltetése és jogi besorolása;
2. a fűtési és hűtési rendszerek effektív névleges teljesítménye;
3. a meglévő automatizálási és szabályozási funkciók;
4. az energia- és almérési infrastruktúra;
5. az adatok tárolása, feldolgozása és visszakereshetősége;
6. a helyiségenkénti szabályozás és jelenlétérzékelés;
7. a beltéri környezeti paraméterek mérése;
8. a különböző műszaki rendszerek közötti adatkapcsolat;
9. az üzemeltetési hibák felismerésének lehetősége;
10. a műszaki dokumentáció rendelkezésre állása.

Egy megfelelően kialakított rendszer nemcsak a jogszabályi megfelelést támogatja. Csökkentheti az energiafelhasználást, javíthatja az üzemeltetés átláthatóságát, felismerhetővé teheti a rejtett hibákat, és adatokat biztosíthat a későbbi felújítási döntésekhez.